Nem vagyok annyira félős, eltelt pár évtizedem alatt már edződtem, de azért megtörténik, hogy mégis egy pillanatra hidegség csap a szívemre, véletlen pillanatokban, helyzetekben.

Vasárnap este, a család a másnap kezdődő hétre készülődik, gyerekek bepakolnak, majd fürdi, hajmosás, hajszárítás. Lassan lenyugodnak a kedélyek, vacsora és nyugovóra térnek.
Apa is nekikészül a nyugalmas fürdéshez, végre megengedi magának a forró fürdőt, ...

.... bekészítem kedvenc regényem, mit másfél évtized (jesszus, tán van az 2 évtized is lassan) óta újra elolvasok végre, Robert Ludlum: Csak tanú ne maradjon. Pár oldal belefér míg kiáztatom a bőröm, jót tesz szívemnek, lelkemnek, testemnek az ejtőzés.
Közben előkészülök, a hajam is meg kellene mosni, no és némi pipere is sorra kerül majd :) .
 

Nagy kényelmemben, olvasgatok, s érzem valami elhúz a lábam mellett, semmi baj,.. csak tán egy vízfodor.
Megmosom a hajam, s épp nyúlok a csap felé, hogy megnyissam, s hírtelen, JEGES ÉRZET, RETTEGÉS fog el,.... a vízben határozottan érzem, hogy elhúz a combomnál valami. Hopp, itt ennek fele sem tréfa, a dugót most húztam ki, még a végén lefolyok, s eszembe ötlik Chucky a Fecsegő Tipegőkből, szegény meddig rettegett.

Gyors kézmozdulattal lecsapok,...

Áááá,.. még egy csapás,.. MEGVAN....!!!

Egy Polly Pocket lány úszkált velem a kádban,.. Hihi,..
.... előttem kicsilányom játszadozott fürdés közben és a Polly műanyag szerkezete jól viseli a kád vizét, csak engem félemlített meg, oly hírtelen,.. Ne félj apa, megmentelek ... mondaná kedvesen,...
Jó Éjt Gyermekeim ....