Szép nap a mai, egy nemzet ünnepel, egy nemzet(?) ...nem tudom, nekem ünnep Március 15-e és minden olyan nap, mikor a magyar nemzet megmutatta, van benne élet, van akarata, ereje, kitartása.
Isten Áldja meg a Magyart Jó kedvvel, bőséggel!
Holnap elbúcsúzok egy álmomtól egy időre, illetve annak utolsó szalmaszálától, mi még meg volt. Volt egy lehetőségem, hogy építhessek egy kényelmes kis lakot, egy kedves kis faluban, melybe az idők során szép lassan beleszerettem.
Kisgyőr a Bükk déli előterében terül el, egy kisebb medencében. Nagyon szép a környezet, nagyon kedvesek az emberek, a falu pedig egy igazi falucska itt a borsodi régióban, egy olyan falu Miskolc mellett, amire még nincs hatással (remélem nem is lesz) a durva urbanizáció.
Kisgyőr egy zsákfalu, azaz nincs rajta átmenő forgalom, ennek okán a forgalma kizárólag a saját lakosainak az igényeitől függ, így kevésbé szennyezett, kevésbé veszélyes ott lakni.
Zsákfalu, s épp ezért, előfordul keményebb teleken, hogy beszorul 1-2 napra a hó fogságába. Viszont a táj szépsége, a környező felszínalaktani érdekességek, a kőzetek és a növényzet sokszínűsége csodálatos összhangban van a lakóival (legalábbis a valódi, tősgyökeres Kisgyőri lakosokkal), sok mindenben kárpótolja az ott élőket.
A falu a Bükki Nemzeti Park határán van. A kőbánya, melyben többször volt szerencsém járni (akarom mondani az egyik kőbányája :) ), már a Nemzeti Parkon belül van.
Ha továbbiakat akar valaki megtudni erről a területről, akkor javaslom töltse le a szakdolgozatomat innen, mert részben a bemutatás is benne van, kifejezetten geográfus szemmel (felszíne, növényzete, kőzetei).
A telkem a falu bevezető útja mellett volt, ide akartam megépíteni a magam kis házikóját.
Mikor elterveztem, úgy gondoltam, gyermekeim a természettel összhangban tudnak majd felnőni, s így rengeteg időt töltenek majd a környező domboldalakon, az erdőben, a patakok mentén, s ez által (no és általam természetesen) szépen lassan beléjük ivódik az ilyen élet. Hmm,.. nem így lesz egyelőre, s ennek egész egyszerűen anyagi okai lettek.
Nem mertem megkockáztatni az építést, mert már a pénzforrások nem biztos, hogy fedezték volna, s így ott álltam volna egy majdnem kész házzal, melybe talán még be sem tudtam volna költözni. Sajnos a saját pénzem elértéktelenedett addigra, mire elkezdhettem volna építeni.
Na jó volt egy másik ok is, melyet ugyan sejtettem, hogy gond lesz,.. mégpedig, hogy haza költöztünk arra az időszakra, a korábbi lakást eladva, szüleimhez. Hááát, nem volt jó ötlet, sajnos, bár én még bírtam egy ideig, de a családom egyre kevésbbé, így mentünk és vettünk egy lakást egy szerencsére jó helyen, de így végképp elúszott egyelőre a Kisgyőri élet reménye.
Utóbb persze tudom, hogy jól döntöttem, de sajnálom azért, na majd egyszer,...
Mindenesetre legyen itt néhány kedves kép a falu környezetéről, környékéről és arról a házikóról, melyet egyelőre nem építek meg. (a ház elrendezése, alakja, méretei, a tornác, a garderob megléte és helye gyakorlatilag teljesen a saját ötleteimen alapszik)
Minden fénykép Kisgyőrben készült. A képek 640*480 méretűek, illetve a legfelső egy panoráma felvétel. Mindegyiknél a jobb egérgombbal a KÉP MEGJELENÍTÉSE opciót választva, nagyobb méretben megtekinthetők.És akkor a házikó két részlete (a többi nem érdekes, mondanám, meg higgyen mindenki azt, amit akar :) )
