Vörös vércse
Szélesen elterjedt faj. Európában - a legészakabbi területek kivételével - mindenütt honos, de Ázsiában és Afrika nagy részében is honos. Észak-Amerika egyes területein is előfordul.
Kistermetű, karcsú testű ragadozó madár. Testnagysága 33-39 cm. Szárny-fesztávolság: 65-80cm. A farka hosszú, a szárnya hosszú és hegyes. A hím madarak feje szürkéskék, a rozsdavörös hátán és a világos enyhén sárgásbarna árnyalatú hasoldalán is fekete foltok láthatók. A farok szürkés árnyalatú a végén fekete szalaggal. A tojó és a fiatal madarak hasonlóak, a színezetük rozsdabarna. 
Fénykép: National Geographic Hazánkban is az egyik leggyakoribb ragadozó madár. Általában út menti fasorokban, mezőgazdasági területek szélén költ, de előfordul a városokban is (kultúrakövető faj). Lakott területeken a fészek tornyokban, padlásokon, erkélyládákban, ablakpárkányokon található. Elfoglalja a kitett költőládát is. Lakott területeken kívül önállóan fészket nem épít, hanem elhagyott szarka és varjúfészkekbe rakja a tojó 3 - 6 tojását. Olykor a szürke varjú magasfeszültségű oszlopra épített fészkében is költ. A kotlás ideje 27 - 29 nap és a fiókák 27 - 32 nap alatt válnak röpképessé. Táplálékát főleg rágcsálók és rovarok alkotják. A lakott területek vércséi madarakat (verebeket) is zsákmányolnak. Sík területek felett sokszor látható a levegőben, egy helyben szitálni, miközben zsákmányra kémlel.
A madarak többsége vonuló és március és október között tartózkodik hazánkban, de egyes példányok át is telelnek. Az elvonulók a telet a Földközi-tenger mellett és Észak-Afrikában töltik.
(Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról.) Forrás
És egy bekamerázott vörös vércse Svájcban.
Négy tojás a fészkében, lehet nyomon követni.
