"Csodálatos az, amit egy nő megbír! – Egy nő, aki anya; – egy anya, aki szeret."
Jókai Mór

Május első vasárnapja közeleg, ilyenkor még jobban megtelik szívünk szeretettel.
Drága Édesanyák, nélkületek a mi szívünk sose verne, lelkünk üres doboz lenne, szavunk nem szólna, szemünk nem bolondozna, köszönjük az áldozatot, a biztonságot, a sok szeretetet.

Minden anyukának szerte a világon, minden nap legyen  szebb és szebb, mint a tegnap, és gyermekeik boldogsággal töltsék el.

 Drága Anyukám, Isten éltessen a mai napon!

József Attila: Mama

Már egy hete csak a mamára
gondolok mindíg, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.

Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam,
Hagyja a dagadt ruhát másra.
Engem vigyen föl a padlásra.

Csak ment és teregetett némán,
nem szidott, nem is nézett énrám
s a ruhák fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a magosba.

Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás ő-
szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vizében. 

Móra Ferenc : Anyának

Álmomban az éjszaka
aranykertben jártam.
Aranykertben aranyfán
aranyrigót láttam.
Aranyrigó énekét
a szívembe zártam.

Ahány levél lengedez
szélringatta ágon,
ahány harmatcsepp ragyog
fűszálon, virágon
Édesanyám, fejedre
annyi áldás szálljon.