"A hazaszeretet, mint fogalom, nem is olyan bonyolult összefüggés, a maga tisztaságában, egyértelműségében. Olyan mély érzelmeket szabadít fel, melyet az ember csak a szülei, családtagjai iránt tud érez. Olyan megnyugtató gondolatok cikáznak bennünk, melyeket csak a haza válthat ki. Ha távol vagyunk, haza vágyunk. Ha megsérül lelkünk, ha baj ér bennünket, a haza biztos talaja adja a megnyugvást. Valóban itthon vagyunk otthon. Persze a hazaszeretet nem csak a mi személyes nyugalmunknak része, hanem ugyanígy kölcsönös egymásrautaltságot is takar. Az én hazaszeretetem építi, szépíti hazámat, s ha baj éri, én ugyanúgy kiveszem a részem, hogy segítsek, elhárítsam szeretett kisvilágom fölül a vészt. A hazám nem csak földrajzi, de társadalmi viszonylatban is létezik, a velünk együtt élő emberek, csoportok, közösségek álmait, vágyait ugyanúgy együtt kell megalkotni, tovább vinni, építeni." - Időgép
Hazaszeretet ...
A hazaszeretet nem lehet tanulni, de hazánk minden nyűgével, bajával, szeretetével, a szép megtalálásával, az ősök tiszteletével érezhető és vérünkké válik, egy életre megbélyegez, és onnantól van hazánk ...
Nem lehet tanulni, de tapasztalni, szerettetni, érzékeltetni, ... azt lehet, és kell!