Szívembe vándorol a szép, főleg, ha természetes.

Megyénk egyik gyöngyszeme a Hernád völgye. Bár sok ilyen szépség található Magyarhonban, de itt is van jócskán min legeltetni szemünket, szívünkben lelkünkben szépen feltöltődni.

Nagyobb térképre váltás

Évekkel ezelőtt sokat jártam a megye útjait, s ez az irány különösen kitüntetett volt nekem, mind a völgy keleti, mind a nyugati oldalán. A Hernád magaspartján, a Zemplén tövében,  végig haladva sok történelmi szépséget fűz fel az ember,  kezdve Szerencs, Monok, Mád, majd folytatva Boldogkőváralja, Vizsoly, Gönc, s csak épp a legérdekesebbeket említem meg. Nyugati oldala kevésbé patinás kisfalukkal, de a Cserehát fiatal üledékén, szárazvölgyeiben is van élet, s mily tiszta. A völgy közepén pedig terjeszkedik a Hernád, s végzi kilométeres útján a rá rótt munkát, Felvidéken, felső folyásán vad, haragos, itt nálunk lomhább középfolyású, szépen meanderező csodavíz. S ha eléri erózióbázisát, munkája befejeztetik.

Munkája, melyet olykor túlbuzgón túlteljesít, s az embert költözésre sarkallja, csak nézzük a térképet, Újcsanálos falu, nem véletlenül új, mivel volt/van egy régi, melyet a Hernád vad haragja bemosott a történelmi idők homályába. Csak épp érdekesség gyanánt említve.

Eme kisebb bevezető után egy konkrét érdekességet szeretnék bemutatni, mely a Hernád vad természetességében egy technikai remekmű, műemlék, a gibárti Vízierőmű.
 

Gibárt Encs város része jelenleg, s ott található egy műemlék vízerőmű, melyet báró Harkányi János építtetett 1903-as befejezéssel, hogy a birtokait ellássa elektromos energiával. Az erőmű az akkori kor szerint is korszerű volt, a mai kor szerint pedig még mindíg működő technikai műemlék, melyben 100 éves kort megért gépek teszik a mindennapi dolgukat.

Az itt megtermelt energia ma már töredéke annak, amit e környék felhasznál, de fontos összetevő, s ha csak kis része is, de ott pislákol izzóinkban.
Mivel technikailag is különösen érdekel az erőmű, azt is érdemes elolvasni mi mindent tud, de a duzzasztóműve és a későbbi átalakítások története is érdekes, ahogy kialakították és létrehozták e szépséget.

A megfelelő cikkek végigolvasásával képet alkothatunk egy ilyen kis erőmű megépítéséről, működéséről.
Jelenleg, az ottjártunkkor, egy ember felügyeli a működését, s ha adódik valami, akkor beavatkozik a gépek, zsilipek működésébe.

A gépteremben meg lehet tekinteni a GANZ generátorokat, a fordulatszám szabályzókat, láthatjuk a tengelyt, ami átviszi a turbina energiáját, s megnézhetjük, épp mennyi a megtermelt energia mennyisége. Ha szerencsénk van, akkor a felügyelő pár szóban elmondja a legérdekesebb tudnivalókat, amúgy tablókon is elolvasható a története.

Kint meg lehet tekinteni a zsilipeket, a fentebb található árapasztó zsilipeit, illetve a később készített árapasztó-surrantót.
Ha kicsit furcsa amiket ide véstem, olvasd el, érdemes. :)

Azt hiszem,. ha lesz 1 milliárd forintom, akkor 700 millióból veszek egy ilyen erőművet,... Nekem tetszik, ... jah, és lenne is aki működtesse :) ....

Nem tagadhatom meg magam, kedvelem a "kütyüket".
Rengeteg kacatot őrzök, melyek jó részét már én gyűjtögettem, elraktam, megvédtem a kidobástól. Hány olyan van közöttük, ami még arra vár, hogy rászánjam az időt és kicsit életet leheljek bele, s hány olyan, amit csak azért őrzök, mert érdekes, de már gyakorlati haszna kevés van.
És jajj, milyen sokszor fordult elő velem egy "kütyü" láttán, amitől a szívem szaporábban verte a ritmust, hogy megszerezzem, hogy az enyém legyen.

Ilyen kedvtelésem a számológépek gyűjtögetése.
Nem mondom, hogy olyan sok gépem van, mégis azért van egy-kettő, amiért most is megdobban a szívem és örülök neki, hogy már az enyém.

Most jó lenne egy számológép történeti értekezés ide, de a cikk nem erről szól.

Első számológépemre gimáziumi évem 3. osztályáig kellett várnom. Miskolc "nagyvárosba" kellett beutazni a megye egyik kisvárosából, és egy jól felszerelt OFOTERT boltban megkaptam hőn áhított gépemet, egy SHARP EL-531A-t. (1400 Ft-t volt az akkori ára - 1987 körül) Ma is használom a gépet, mert ideális egy középiskolásnak, sőt egyetemistának is.

Egy másik számológéphez később jutottam hozzá, bár a család használta. (A nővérkémé volt, aki az egyetemet is végig küzdötte vele) Ez a számológép magyar gyártmány, a Híradástechnikai Szövetkezet csodálatos alkotása. Láttam, és dolgoztam is eme gép programozható verziójával is, de számomra ez az etalon.
Ennek a gépnek az algoritmusa egy csoda volt. Aki nem volt hozzászokva, komoly bonyodalmakat okozhatott, nem tudott rajta számolni.

No, a következő gépen nem röhögni! Aki ismeri, aki tudja, hogyan kell használni, mikor érdemes megtanulni, az akarja.
Ez egy Szorobán (soroban), japán eredetű számológép. A nagylányom a számolási készségeket, a műveleteket ezen a kis "gépen" sajátította el. Nagyon komoly eszköz, nagyon gyorsan lehet rajta számolni, és nagyon pontosan. Később pedig a fejben számolásnál van nagy-nagy haszna. Én is tudok rajta alapműveleteket végezni, s bizony, ha gyakorolnám, akkor a sima számológépet is legyőzi, hiszen az agy dolgozik rajta, az meg ugye elég gyors. (azt mondják az okosak)
A képen a szorobán, ha nincs tizedes jegy, 6174-t mutat.

Jön egy gyöngyszem, aminek a tulajdonlását köszönöm István kollégámnak, aki egy nagylelkű gesztussal nekem ajándékozta, miután éveken keresztül csodáltam e kis csodát. (Nagyon köszönöm kedves István!) Ez a gép a Texas Instruments alapgépe. Ami a legszebb benne, hogy a továbbfejlesztett változata mind a mai napig létezik ezzel a sorozatszámmal, és ha szülőként egy középiskolásnak gépet kellene vennem, én bizony Texas TI-30-t vennék. (esetleg valamelyik klónját) Nem kell többet tudó.

De ha már többet tudó változatot említettem, akkor itt az idő, hogy bemutassam egyik kedvencem. Igaz, ez is kövület a maga nemében, és már sokkal többet tudó változatai is vannak, de az ár és használhatóság szempontjából, egy egyetemistának (mérnöknek, matematikusnak, fizikusnak) még jó. Ez egy programozható és grafikusi képességekkel is rendelkező gépecske. Texas Instruments TI-82.
Elég régen akartam egy ilyen gépet, s pár éve adódott alkalom, hogy olcsóbban hozzájutottam. (Hmmm, hogy mennyire használom ki(?), no az jó kérdés, a tudása nagy része rejtve marad sajna)

Egy gép maradt ki a sorból, amelyiket 1 éve kaparintottam meg, mégpedig Csabi barátomtól, mikor egyszer megláttam nála,  miközben nagyüzemben tolta bele a diákjainak a hiányzását. Az szerelem első látásra volt annyi szent. És ezt Csabi is látta, mert leolvasta az arcomról, hogy itt "tragédia lesz", ha nem lehetünk egymáséi :). Ezt a gyöngyszemet jelenleg is használom, mert az óráimra azt szoktam vinni, kis helyigénye miatt. Majd holnap beillesztem, de legyen annyi elég, hogy egy minigép, minden megfelelő középiskolás tudással.
Csodálatos kis műszer. CASIO fx-78 (Megpróbáltam arányosan berakni a képet. A méretei: 5,3cm*9cm, vastagsága 4mm)

Nagy sietségemben elfeledkeztem kettő szuperszámológépemről. Az egyik egy nagyágyú a maga nemében, a másik a zsebszámológép verziója, íme két LOGARLÉC a klasszikusok közül :). Még apukám használta őket az egyetemi évei alatt a 60'-s években. A kicsike ára 90 Ft 50 fillér volt, no az is egy csinos darab.
Ide tartozik egy kis szösszenet. Évekkel később értettem meg, miért mondta mindig apu, hogy ha ki kellett számolni például a 12 négyzetgyökét, hogy "TOLD KI A LŐCSÖN". A logarlécet hívták logarlőcsnek, ott a középső sort kellett úgy tologatni, hogy le lehessen olvasni az eredményt. :) No én kitoltam a számológépemen.

És ennyit a számológépek iránti vonzalmamról, nem hiszem, hogy olyan nagy dolog, mindenkinek meg van a maga kis heppje, én a műszaki cuccokért vagyok oda. :) Anyuék meg nem férnek tőlük ... van még pár dolog, meg kell hagyni ... .

Ma elért engem is a klímaváltozás szele, klímát kellene váltanom, munkahelyi klímát.

Nagyon elborult az agyam a 7. órámon, egyszerűen nem bírtam tovább elviselni azt a hangnemet, azt a nemtörődömséget, amit egy-egy diákom megenged magának.
Mindennek van határa, s bizony ezeket feszegeti a mai ifjúság, de nagyon intenzíven.

Tudom én, hogy eleget mondjuk (mondják), hogy régen nem ilyenek voltak, s persze jön a reakció, hogy "de igen, régebben is pont ugyanúgy viselkedtek a gyerekek", de aki nem vak s nem jár szemellenzővel, igenis látja és érzékeli a változásokat. Pár éven belül is komoly különbségek adódnak a diákok viselkedésében, hát még a képességeikben.

Nagyon nagy a baj!

Nagyon sok a viselkedészavaros, a lelkileg sérült gyerek, akik újabb környezetbe kerülve tovább sérülnek, képtelenek normálisan szocializálódni már. A családok hiánya, vagy a törődés hiánya teljesen elferdíti a társadalmat, olyan zombik nevelődnek, akikben a felelősségérzet csírája sem jelent meg. Az ilyen gyerekek száma egyre nagyobb, s egyre több kerül hasonló helyzetbe.

Hiányzik a család eszménye, a család képe, hiányoznak a példák, a minták.
Milyen mintát kövessen a gyerek?
Ne azt, amit a média közvetít, vagy amit az utcán felszed, .. jajj, csak azt ne!
Nagy a baj, de aki odafigyel a gyermekére, követi fejlődését, biztosítja neki a nyugodt családi légkört, elhalmozza figyelemmel, szeretettel, ott nem lesz baj.

Csak figyeljünk gyerekeinkre ....
 

No szépen vagyunk, megint újabb és újabb riadó, riasztás, s az emberek kapkodhatják a fejüket, hogy jó jó, de mi lesz velünk? A súlyosnál is rosszabb a helyzet , jelzi az INDEX.
Van közvetlen baj, vagy mi jól el leszünk a langyosban, a többiek meg azt csinálnak, amit tudnak?

Sajnos a hírek, a hírportálok, amit lehet felkapnak, de leginkább a televízió, s ha épp nincs más kéznél, hát riogassunk, ezzel is nő a nézettség. Felfújják, kommenteket raknak hozzá, megszólaltatnak, elemeket illesztenek össze, s még olyat is betesznek, amelyeket nem lehet összehasonlítani egymással.
Na hajrá magyar, ki az ijedősebb?

Mert ugye, lássunk példát, ha London és Budapest évi középhőmérsékletét tekintjük összehasonlítási alapnak, bizony nagyon egyformák. És az éghajlatuk?
Na az már nem. Éves átlagban ugyanolyan a középhőmérsékletük, de a hőmérséklet évi járása már nem, gyakorlatilag közük nincs egymáshoz a két városnak.
Akkor összehasonlítható ez az adat?
NEM
Összehasonlítható, ha naponta mérem a hőmérsékletem, reggel 6-kor felkelés után, azzal az átlagértékkel, ami a napi átlaghőmérsékletem?
NEM

Ugyanígy van ez sok-sok adathalmazzal olykor, sokszor összehasonlíthatatlan átlagértékeket elemeznek napi/heti,/havi mérésekkel a "csodálatos hírgyártók". Olyanokat, amelyeket 10 éves, 100 éves átlagokkal hoztak létre, majd azzal riogatnak, amit napi rendszerességgel rögzítenek.
No vigyázzunk csak!

Van klímaváltozás.
Ahogy volt is, és lesz is.
Hogy melyik irányba mozdul el a Föld klímája? Hajjaj, ezt már nehezebb megjósolni.
Akiknek van mélyebb ismerete a témában, még azok között is minden felé találunk híveket az egyik, s híveket a másk oldalra is.
Nem vagyunk mindentudók, mindenhatók, csak spekulálunk. 

Ha felmelegedés lesz, akkor komoly bajok lesznek a tengerpartokon, alacsonyabb térszíneken, hiszen a világtengerek szintjének emelkedésével csökkenek a korábban megművelt alföldi területek, no és a lakott területek méretei is. A szárazabb területek elsivatogosodhatnak, a nedvesebb területek szárazabbá válhatnak, és ez még csak a leginkább nyílvánvaló változás.
Ha lehűlés lesz, akkor meg kis jégkorszak jöhet (és ne is gondoljunk rá, hogy esetleg nagy jégkorszak, az már túl sok lenne), amit ugyan élt már át a földi civilizáció az elmúlt 1000 évben, de az sem jobb, gyakorlatilag az eltartható népességgel lesznek bajok, időlegesen komoly élelmiszerhiány adódhat majd. (míg nem stabilizálódnak az éghajlati átalakulások, s kialakulnak azok a területek, ahol mezőgazdasági művelést lehet majd folytatni)
 

Ami látszik, hogy az éghajlatunk kezd szélsőségesebb irányba elmozdulni.
Ha a Kárpát-medence éghajlatára lennénk kíváncsiak rövidebb távon, akkor nagyjából olyan változások várhatók az elkövetkező évtizedekben, amelyek a mostani Kis-Ázsia belső területein meglevő éghajlati viszonyokhoz hasonlítanak. Zord, hideg tél, forró, szárazabb nyár.

Vagy ki tudja. (Szót csépelhetünk, de ne essünk pánikba, mondanám mindenkinek.)
De majd meglátjuk, és nem árt, ha készülünk a változásra.

Forrás: A képek a Wikipedia-ból vannak

Ez lenne az első bejegyzés, amit agyam rejtekéből próbálok kifacsarni, vajon mit is írjak így szombat este.
Sok szépet illene így e kedves nap alkalmából, Valentin nap, oly sok szív gondol ilyenkor még jobban a másikra, elmúlt vagy épp még bimbózó szerelmekre.

Az emlékek halványulnak az idő múlásával, de az igazi szeretet nem fog, igaz mélyen rejtve marad, de ott van, és él. Kavarog néhány szép gondolat a fejemben nekem is, mellyel minden szívet mely valaha megdobbant körülöttem, köszöntenék, ám amilyen félős vagyok mostanság, inkább nemesb költőhöz fordulnék. Alljon itt így Szabó Lőrinc egy verse  ....

 

 NEFELEJCS

A virágokból először a kék
nefelejcs tetszett: azt a szép nevét
külön is megszerettem, hogy olyan
beszélgetős és hogy értelme van:
szinte rászól az emberre vele,
úgy kér (s nyilván fontos neki, ugye,
ha kéri?), hogy: ne felejts! Többnyire
jól hallottam, egész világosan,
égszin hangját, néha meg én magam
sugtam, vagy nem is sugtam, csak olyan
nagyon vártam már, hogy tán a szivem
szólt helyette vagy éppen a fülem:
ilyenkor nem tudtam, képzelem-e
vagy tényleg csalok, neki, a neve
mondásával?... De még ha csalok is,
nyugtattam meg magamat, az a kis
segítség semmi, hisz úgy szeretem;
s dehogy felejtem, nem én, sohasem!
(Szabó Lőrinc)

Boldog Valentin Napot!